A nők, a művészet és a tudomány… [2. rész]

Miért nincs női Michelangelo? A nők kiszolgáltatottságának, de tehetségének is egyik kiemelkedő példája Camille Claudel esete.Camille Rosalie 1864-ben született. Öccse Paul híres író és költő lett.A kislány tizenhárom éves korában agyagból kezdett formázni. Három évvel később, amikor Párizsba költöztek, Alfred Boucher festőművész, a család barátja bevezette őt a művészetek világába. Kolléganőivel közösen műtermet rendeztek be. Camille életének[…]

A nők, a művészet és a tudomány… [1. rész]

„A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.” – Herta Nagl-Docekal – A női művészet témáját felvetve azt is gondolhatnánk, hogy ez egy könnyebb, könnyedebb, úgynevezett nőies téma – ami a női finomsággal, gyengédséggel, áldozatkészséggel, gondoskodással van kapcsolatban. Nem hiszem azonban, hogy bármivel is könnyedebb téma lenne, mint bármilyen[…]

Újra Gombaszögön!

A tavalyi pihenő után az idén újra ott leszünk Gombaszögön, méghozzá nem is akármilyen témákkal. Az esélyegyenlőség témakörét az eddiginél is több szempontból próbáljuk megvilágítani azok számára, akik nyitottan közelednek a kisebbségi témák felé, legyen az nemzetiségi vagy nemi kisebbség. Így kerül terítékre a magyar filozófia története, a nők részvétele a társadalmi és művészeti életben,[…]

Kezdetben volt a kert (2. rész)

Tű és toll Regényében, költészetében, hímzésein, textiltervein, képein – irodalmi és képzőművészeti alkotásaiban jelenik meg a „kert”, az őt körülvevő természet, a körtvélyesi táj. A kert ugyanakkor az elveszett Édenkertet, a gyermekkor utáni vágyódást, annak újrateremtését is jelenti. A szerelem, a női szexualitás, a termékenység metaforája, amely egész életművét áthatja. Művészetének kutatói, a már fentebb[…]

Kezdetben volt a kert (1. rész)

Lesznai Anna alsókörtvélyesi múzeuma Két évvel ezelőtt egy szlovák hetilapban olvastam arról, hogy Alsókörtvélyesen egy helyi vállalkozó Lesznai Anna emlékmúzeumot nyitott, amit teljes egészében ő finanszírozott. Néhány hónap múlva a kassai rádió egyik szerkesztője keresett meg, hogy beszélhetnénk-e Lesznai nagyregényéről, amelynek nagy része éppen ebben a kis faluban játszódik, a kastélyban, amelyet a mesebeli kert[…]

Nőirodalom és nemzeti identitás?

Az irodalmi folyamatoknak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez[…]