Bolemant László: A megrajzolt idő

8.90

Madách Imre-nívódíj 2020!

Versek, szövegek, versfordítások, fotográfiák kötete, amely a szerző ötvenedik születésnapja alkalmából jelent meg, összegyűjtve az előző kötet megjelenése óta eltelt időszak költői termését.

A verseket, mint ahogy ezt már a szerző előző köteteiből is megszokhattuk, saját művészi fotóival egészíti ki, így a költészet és a képzőművészet egysége különleges összhangot alakít ki ebben a jubileumi verseskötetben.

Értő és érző értékelését a szerző költőtársa, Antal László tollából olvashatják.

A verseskötetről Juhász Katalin, költő, az Új Szó Kultúra rovatában írt.

A kötet szerkesztője, Tóth László utószavát itt olvashatják.

Leírás

Bolemant László verseskötete 2020-ban elnyerte a Szlovák Irodalmi Alap magyar nyelven kiadott irodalmi műveinek elismerésére kialakított Madách Imre-nívódíjat.

“áramlik körülöttem az idő,

sűrű napjaim – kabátom sarkát tépi,

kabátom gondokkal átitatott posztó.

elégia csusszan ki a kezemből,

szonettbe markolok – idegenek

szidalmai között egyensúlyozok

egy óriási méretű tükörrel, de

a fotogrammokat már elnyelte

az éjszakai eső, pocsolyák

arcába vesztek illúzióim.”

Bolemant László versei a teljességet célozzák meg, érvényességüket az elérni vágyott teljesség határozza meg. Éppen ezért sem az ún. természetlíra, sem az ún. nagyvárosi költészet (mindkettő jelenléte megfigyelhető ezekben a versekben) nem fedi le teljesen ezeknek a verseknek a sajátos természetét. Sőt, még azt is kijelenthetnénk, hogy maga a nyelv sem érdekli annyira ezt a költészetet, mint a teljesség érzése – A fűzfa lombja alatt, A Vörösmarty téren, Az Astoriánál, Triesztben. A létezés teljességéről van szó, az átélés teljességéről. Rejtjeles költészet ez, amely szinte nem is vet számot olvasójával, számára az egyéni teljesség a meghatározó létélmény: világa zárt, hermetikus tér, amely metafizikai dimenziókat nyer. (Németh Zoltán)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bolemant László: A megrajzolt idő” értékelése elsőként