Az irodalom élni segít
Bolemant Lilla, irodalomterapeuta
A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagja.
A projekt az egyesület égisze alatt jött létre.
„Ha valami baj ér, keresgéljük a szavakat, dadogunk, hosszú szüneteket iktatunk be. Elakadunk. Mások nyelvén keresztül azonban visszakapjuk a nyelvünket. Fordulhatunk a vershez. Kinyithatjuk a könyvet. Valaki már járt odalent, a mélyben és felhozta nekünk a szavakat.” (Winterson, 2013)
Az irodalomterápia segít közelebb kerülni önmagunkhoz. Hiszen már maga az olvasás, a könyvvel, szöveggel való együttlét is segít. Gondoljunk csak vissza olvasmányélményeinkre, amelyek nyomot hagytak bennünk, és még ma is fel tudjuk idézni hatásukat. Ha megpróbálunk visszagondolni arra, hogy milyen élethelyzetben, érzelmi állapotban és életkorban olvastuk őket, felidézhetjük, miben segítettek, milyen problémát oldottak fel bennünk.
Az irodalomterápiával néhány évvel ezelőtt találkoztam, és számomra óriási felfedezés volt, mert összekapcsolja azokat a szakterületeket, amelyek szakmai és személyes életemben is nagyon fontosak számomra: az irodalmat és a segítő szakmát.
Az irodalomterápia az egészségesek terápiája. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint az emberi egészség nem csak a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota. Ennek a well-being állapotnak az elérése az irodalomterápia célja is.
Az irodalomterápia közege a nyelv: a kliens és a terapeuta közé egy nyelvi produktumot iktat be közvetítő közegként, amely a szöveg vagy a könyv, amelyet közösen olvasunk el és közösen keresünk válaszokat a segítségével.
Ha egy lakatlan szigetre indulnál, és csak egy könyvet vihetnél magaddal, melyik lenne az?
Mi a legmaradandóbb olvasmányélményed? Milyen érzéseket vált ki most belőled? Milyen emlékeket ébreszt benned? Volt-e hatása és milyen módon az életedre? Miért éppen ez? Mit gondolsz?
Az irodalomterápiás foglalkozásokon ilyen és hasonló kérdésekkel is találkozhat a résztvevő.
Az olvasó sokféleképpen olvashat: nincs olyan törvény, amely megszabná neki, hogyan olvashat. Mindenkinél működhet a könyv, akkor is, ha nem szeret olvasni. Ez nem függ műveltségről, olvasottságtól. Sőt, az el nem olvasott könyvek is hatást gyakorolnak az emberre: társadalmi visszhangjuk van, a nyilvánosság információkat közöl velünk róluk. A könyv tehát nem kultikus tárgy.
A terápia során a személy képessé válik érzelmei azonosítására és kifejezésére, önmaga és mások elfogadására, felismeri belső erőforrásait, képessé válik arra, hogy segíteni tudjon önmagán.
Az irodalomterápia a művészetterápiákkal és a pszichoterápiával, valamint a szocioterápiával is rokon. A szocioterápia és a biblioterápia fontos közös pontja, hogy magában foglalja a kliens önbizalmának és önértékelésének megerősítését.
Kinek szól?
Az irodalomterápia szinte minden korosztálynak szólhat. Minden kisgyerek életében van olyan szöveg, amelyhez akár a szülőtől hallva, felolvasva, akár később saját olvasásban többször visszatér. Mert ezek a szövegek segítenek neki feldolgozni az aktuális problémáit, azokat a dolgokat, amelyek éppen foglalkoztatják.
Kamaszoknak segíthet a pályaválasztásban, helyük megkeresésében a világban, a fiatal felnőtteknek, középkorúaknak, időseknek abban, hogy az önismereten keresztül próbálják meg felismerni, megérteni, feldolgozni a konkrét problémát, legyen az személyes, lelki, párkapcsolati, szülő-gyerek, tanár-diák, generációs probléma.
Az irodalomterápiás foglalkozások bizonyos téma köré is épülnek vagy bizonyos célt követnek. Szólhatnak egy korosztály aktuális problémáinak (fiatalok kapunyitási pánikja, a változó kori problémák megoldásának segítése). Céljuk lehet bizonyos konkrét élethelyzetek, problémák megoldásának segítése (gyermekvállaló nők problémái, életközépi válság), lehet általánosabb önismereti témája is egy-egy csoportnak.
Miből áll egy foglalkozás?
A foglalkozás alapszerkezete általában mindig ugyanaz, van egy bevezető és egy záró kör. A feldolgozandó szöveg elolvasásán és megbeszélésén kívül főként kreatív írás feladatokat alkalmazunk, szövegkiegészítést, szövegalkotást. A bevezető és a záró kör is lehet különféle feladat is, például Írd le a neved visszafelé! Vagy válassz egy kártyát az asztalon elhelyezettek közül és beszélj róla, miért ezt választottad! Sok hasonló feladat van, amelyet a csoport és a szöveg aktuális hangulatának, helyzetének megfelelően használhatunk fel.
A foglalkozás egyik szabálya az, hogy nem értékeljük egymás véleményét. A témák nagyon sokfélék, éppen a korosztályok sokfélesége miatt. A hetedikesek és nyolcadikosok témái a kamaszkor viszontagságai, a felnőttek – szülők és tanárok – felőli meg nem értés, a túl sok elvárás, a baráti, osztálytársi, sőt a szerelmi kapcsolatok is szóba kerülnek. A gimnazistáknál az egyik legnagyobb gond a pályaválasztás kérdése. Szinte kapunyitási pánikként élik meg, ugyanis nehéz számukra dönteni egy iskola, egy út mellett, mert mi van, ha egy másik lenne jobb. Nagy nyomásként nehezedik rájuk a szülői és tanári elvárás is. A felnőtt csoportoknál – mivel főként női csoportjaim voltak – a női életlehetőségeken volt a hangsúly: a nő mint barátnő, testvér, anya, anya-lány kapcsolat, szülő-gyermek kapcsolat, a női szerepek – elvárások és kívánalmak. A senior csoportban szintén előkerül, mint minden korosztálynál, a szülő-gyermek kapcsolat mindkét oldaláról, az élet nagy kérdései, az élet és a halál, a társ fontossága.
A következő rövid idézet pedig akár egy irodalomterápiás foglalkozás kezdő szövege is lehetne, amelyből kiindulva, mindenki a saját életútjára vonatkoztatva, megoszthatja a többiekkel a gondolatait:
„Az ember azonban nem csupán önmaga, hanem egy olyan egyszeri, egészen különös, minden esetben fontos és figyelemre méltó pont, melyben a világ jelenségei keresztezik egymást – csak egyetlenegyszer és soha többé úgy, ahogy épp akkor. Ezért fontos, örök és isteni minden ember története, ezért csodálatos és minden pillanathoz méltó minden ember, ameddig csak él.” (Hermann Hesse).
Végezetül néhány gyakorlati kérdés:
Milyen hosszú egy foglalkozás?
A foglalkozások 1,5-2 órásak.
Szükséged van irodalmi műveltségre, felkészülésre?
Nincs szükséged semmilyen felkészülésre, csak nyitottságra. A többi jön magától. Nincs szükséged szaktudásra sem, csak add át magad az olvasás élvezetének, és mondd el, ami megragadott a történetben, és amit az felidéz benned.
Hány foglalkozásból áll egy irodalomterápia?
A terápia 6-10 alkalomból áll.
A 6-10 alkalom után a tapasztalatok szerint mindenki olyan új élményekkel gazdagodik, amelyek továbbsegítik őt személyes fejlődése, önismerete útján, és megtanulja kezelni a számára addig kezelhetetlennek tűnő gondokat, megszabadulhat nyomasztó érzésektől, és a múlt árnyaitól.
Miért jó ez nekem?
Az irodalomterápia nem csodaszer, de csodálatos eredményei lehetnek a résztvevők számára, ha valóban beleteszik azt az önismereti munkát, amit a foglalkozások igényelnek.
A legjobb hír pedig az, hogy mindezt csodálatos szépirodalmi művek olvasásán keresztül tesszük meg, sőt saját irodalmi műveket is alkotunk, amelyeket szintén feldolgozhatunk közösen a terápia folyamán.
Várlak a Szabadság és elköteleződés című irodalomterápiás foglalkozássorozat első alkalmán május 9-én Pozsonyban:
https://fb.me/e/Lw6gArZ1
Jelentkezés: liliana.bolemant@gmail.com
https://www.facebook.com/bolemantlilla/