“A szeretet nem érzés, hanem viselkedés.”
(Susan Forward)
A jól működő párkapcsolatnak nincsen biztos receptje, hiszen minden ember és minden kapcsolat más. Léteznek viszont olyan támpontok, amelyekkel eldönthető, hogy egy kapcsolat egyenrangú és erőszakmentes-e. Amennyiben ezek a feltételek adottak, jó esélye van rá, hogy kapcsolata – legyen az akár munka, akár baráti vagy szerelmi kapcsolat – kiegyenlített, mindkettőjük számára értékes, és a felmerülő konfliktusok közös erővel rendezhetők.
Minden párkapcsolatot el tudunk helyezni egy olyan képzeletbeli skála valamely pontján, amely az ideális, konfliktusmentes együttműködéstől egészen az egyik fél meggyilkolásáig eljutó bántalmazó kapcsolatig terjed. A szerelmi és házastársi kapcsolatokon belüli gyilkosság jóval gyakoribb, mint hinnénk: évente csak Magyarországon több mint száz nőt öl meg (volt) férje vagy (volt) élettársa.
Az ideális párkapcsolatban soha nincs feszültség és veszekedés, a közös programok, a szex és az együttélés mindennapi feladatai mindkét félnek örömöt jelentenek és kreatív kiteljesedést biztosítanak. A skála másik végpontján a bántalmazó kapcsolatok állnak, ahol az egyik partner rendszeresen és módszeresen aláássa társa önértékelését és önbizalmát, nem hagy számára teret a fejlődésre, továbbá rendszeresen lelki, testi vagy szexuális erőszaknak teszi ki.
Az alábbi gondolatok segíthetnek eldönteni, hogy kapcsolata a „Jól működő” határ melyik oldalára esik.
A kapcsolatom valószínűleg jól működő, ha:
- A problémákat meg lehet beszélni, és a közös megbeszélés változást hoz.
- A kapcsolatban van mód az erőszakmentes kommunikáció használatára.
- Mindketten ugyanannyi energiát fektetünk a problémák megoldásába.
- Szabadon kifejezhetem az érzéseimet.
- A sikereimre partnerem boldogan és támogatóan reagál.
- Mindkettőnknek lehetősége van a változásra és a fejlődésre.
- A partnerem ösztönzi, hogy egyre több legyek és fejlődjek. Úgy érzem, az életem egyre teljesebb.
- Egyre erősebbnek érzem magam.
- A partnerem elenged, ha szakítani akarok.
A kapcsolatom nem jól működő, ha:
- A problémákat nem tudjuk megbeszélni.
- A problémákat meg tudjuk beszélni, de semmi sem változik.
- A kapcsolatban nincs mód az erőszakmentes kommunikáció használatára.
A kapcsolatom bántalmazó, ha a fentieken túl a továbbiak valamelyike is igaz:
- A partnerem a sikereimre vádaskodással, bagatellizálással vagy dühvel reagál.
- Gorombán vagy durván viselkedik velem, ha kettesben vagy ha társaságban vagyunk.
- Gyakran levegőnek néz: úgy tesz, mintha ott se lennék, nem szól hozzám, és nem válaszol, ha kérdezem.
- Csak a partnerem változhat, fejlődhet és növekedhet, én sosem.
- Az életem egyre jobban beszűkül (eltűnnek a barátaim, rokonaim, képességeim, régi hobbijaim, álmaim és vágyaim).
- Egyre gyengébbnek és tehetetlenebbnek érzem magam.
- A partnerem nem enged el, ha szakítani akarok. Az érzelmeivel, betegségével, a gyerekekkel stb. zsarol vagy azzal fenyeget, hogy öngyilkos lesz, vagy megöl, ha el- hagyom.
- A kapcsolatban felmerül az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés lehetősége.
- A partnerem néha megüt, vagy akaratom ellenére gyengédséggel vagy nyers erőszakkal szexre kényszerít.
(…folytatjuk)
