Elérhetőség: Raktáron

Veronika Šikulová: Tremolo ostinato – nemregény

9.00

A Tremolo ostinato rövid fejezetekből építkező, különös ritmusú regény – nemregény, amelyben a valóság összemosódik a fikcióval, mindezt bravúros nyelvi játék kö-zepette. Annyira közvetlen, mintha a szerzőnél járnánk látogatóban. Előkerülnek a régi családi történetek, a gyerekkor, a neves író édesapa, felbukkan az összes rózembók, valaki hangszert ragad, és már jön is a következő anekdota. Egyik történet hívja elő a másikat, némelyek vissza-visszatérnek, mint egy dallam, mígnem bekopog az öreg Esterházy Péter. Családja mindenkinek lehet, csak nem biztos, hogy úgy tud róla írni, mint Veronika Šikulová.

„A Tátrában is műhavaznak már, csak aztán akad a szezon végén, aki kártérítést követel, hogy nem havazott, pedig megvettük a három új sífelvonót, és új vécéket telepítettünk, de mindenki szart rájuk, mert nem esett a hó, és hiába vettünk fel egy alkalmazottat, aki ott ült egész nap és horgolgatott, kilesett időnként a parkolóba, de senki sem parkolt ott, hiába emeltük a parkolási díjat, kártérítsen meg minket valaki!, még mit nem!, tiltakoznak a strandtulajdonosok, mert őket nem kártéríti senki, ha esik az eső és nem megy senki a strandra, a virsliárusokat sem, ha épp nincs senkinek gusztusa virslire, mert mindenki fagyit akar enni, szóval dühösek a tátraiak, és még az álmos medvék is meg-megkergetik őket, és túlszaporodtak a rókák is, más állatok meg csak úgy ukk-mukk-fukk kihaltak maguknak…”

Kategória:

Leírás

Veronika Šikulová
1967. március 15-én született Modrán, a bor és a kerámia hazájában, amely alkotói világának állandó középpontjává és legfőbb inspirációs forrásává vált. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara újságíró szakán végzett, majd különböző szerkesztőségekben dolgozott. 1996-ban jelentkezett első kötetével (Odtiene).
Művei szorosan kötődnek az önéletrajzi élményekhez, ám nem száraz tényekről van szó: saját életét és a családi emlékezetet újraírva, rétegzett történeteket hoz létre. A Domček jedným ťahom (magyarul: Tulipánból paprika, L’Harmattan, 2017) című művében szeretett édesapja elvesztését dolgozza fel, míg a nagyobb lélegzetű Miesta v sieti (Menettérti, L’Harmattan, 2014) lapjain finoman és érzékenyen rajzolja meg három női generáció – a nagymama, az anya és lánya – világát, valamint a sorsok egymásba fonódását. A Medzerový plod (Hiányos fiasítás, L’Harmattan, 2016) című regényéért elnyerte a rangos Anasoft litera díjat. Šikulová nyelve ritmikus, olykor szinte zenei, ez különösen a Tremolo ostinato című regényben érvényesül, ahol a zene az élet áramlásának metaforájává válik. Szövegeit áthatják a Kis-Kárpátok illatai, ízei és színei. Jelenleg a pezinoki könyvtár munkatársa, és továbbra is Modrán él: itt ír, és – mintegy küldetésként – a táj emlékezetének megőrzésén dolgozik.

 

Mészáros Tünde
1970-ben született Pozsonyban, Hviezdoslav-díjas és kétszeres Madách-díjas műfordító. A prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. Főként kortárs szlovák irodalmat fordít. Tagja a Magyar Műfordítók Egyesületének, a Bázisnak, valamint a Szépírók Társaságának. Még mindig nincs leguánja.

A Womanpress Kiadónál megjelent fordításai:
Barbora Hrínová: Egyszarvúk (2023)
Nicol Hochholczerová: Ezt a szobát nem lehet megenni (2022)
Katarína Kucbelová: Főkötő (2021)