Elmélkedések a A gödörember és a szerelemgyerekek-ről
December elsején mutattuk be Vanda Rozenbergová Muž z jamy, deti z lásky című regényének magyar fordítását a somorjai Zalabai Zsigmond könyvtárban.
A könyvet Boda Bianka fordította le és a Womanpress Kiadó adta ki. A könyvbemutatón csak a fordítóval volt lehetőségem beszélgetni, de így nagyobb teret kaptunk a könyv szabad értelmezésére és elemzésére. Válaszok helyett újabb kérdések és gondolatok fogalmazódtak meg bennünk.
Boda Biankának ez az első regényfordítása, viszont nem az első Vanda Rozenbergová mű, amivel foglalkozott. A Szabadságot a fácánoknak elbeszélést neki köszönhetően olvashatjuk magyarul is. Már korábban felfigyelt a szlovák írónőre, és azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben is hozzányúl a műveihez.
A gödörember és szerelemgyerekek nem egy olyan könyv, amely köntörfalaz, nyersességével mutatja be a valóságót. Az olvasó végig úgy érzi, mintha egy család intim életét nézné szélesvásznon. Három családtag szemszögéből és gondolataiból ismerjük meg a történetet és a karakterek kapcsolatait.
Amikor először megláttam a könyv borítóját, akkor azt hittem, ez a történet egy anya elvesztéséről és a gyász feldolgozásáról fog szólni. Természetesen, ez a téma szerves része a könyvnek, mégis rá kellett döbbennem, hogy az anya halála nem a könyv fő konfliktusa, hanem a fő konfliktusoknak a katalizátora. Ez a regény ugyanannyira szól a szerelemről, családról, életről, elmúlásról, kapcsolatokról, mint amennyire egy ilyen fájdalom feldolgozásáról.
Rozenbergová nem kíméli az olvasót: a könyv egy erős in medias res-szel kezdődik és egy váratlan vágással végződik. A könyv elején már több mint egy éve megtörtént a tragédia. A család próbálja magát felépíteni a romokból: apa, három gyerek és az apai nagymama él együtt.
Az apa úgy tűnik, mint aki feladta a családi szerepkörét, ugyanis már a felesége halála előtt mély depresszióba zuhant, és csak ül a kanapéján (amelyben egy mélyedés, gödör alakult ki innen is ered a gödörember elnevezés) és háborús videójátékokba menekül. Ezért is hívják a gyerekei „Tankosnak”.
Mivel a család egyetlen felnőttje passzivitásba vonult, a legidősebb gyerek, Peter vállalja magára a családfő szerepét, feladva ezzel a fiatalkorát és saját magánéletét. Valéria a középső testvér egyetemista, filozófiát tanul és a saját szerelmi életével van elfoglalva, viszont ő az egyetlen támasza Peternek.
A legfiatalabb gyerek Cabrera még iskolás, törődésre és figyelemre van szüksége. A nagyamama, Edit próbál segíteni ahogy tud, de Peter és közte egy egyre fokozódó feszültség van jelen.
A regény több szempontból közelíti meg a család témát. Az anya egy abszurd balesetben halt meg, de lelkileg már haldokolt a saját házasságában. Minden reggel emlékeztette magát, hogy „elvárások nélkül” viszonyuljon a férjéhez. Egyedül maradt és most ebbe a magányos szerepbe lép bele Peter, mi pedig premier plánba követhetjük ennek a szerepnek a nehézségeit és szépségeit is.
Többet megtudunk a nagymama háttértörténetéről, amiből csak tippelni tudunk arra, miért válhatott olyan férfivá Tankos amilyen. Mit is jelent férfinek, apának lenni? Mi nőies és mi férfias? A fiatal huszonéves Peter bekerül egy tradicionálisan „női” szerepbe, mégis megmarad fiatal férfinak, aki (lehet, pont az anya hiánya miatt) plátói érzelmeket táplál az idősebb, érett főnöknője iránt.
Tankos pedig dolgozik, videójátékokkal játszik és képtelen érzelmileg megnyílni. A könyv második felében fog csak életre kelni, de azt is leginkább olyan „hagyományosan” férfi házimunkákban, mint például a favágás. És milyen férfi lesz a fiatal, érzékeny Cabrerából?
A család két nő tagja pedig érdekes szövetségre talál, a nagymama támasz tud lenni Valériának az illúziókkal teli szerelmében. Amit nem mellesleg egy házas férfi iránt érez. Érdekes dinamika van Peter és Valéria kapcsolatában: egymásra nagyon értelmesen tudnak reflektálni, de a magánéletükben mindketten bizonyos naivitást és idealizálást mutatnak (kötődési problémák?).
Mi a szerelem? Meddig kell tűrni egy kapcsolatban? És a nagymama is felteszi magának a kérdést: meddig kell tűrnie? Mikor lehet végre önző?
A könyv a háromnegyedénél érdekes fordulatot vesz: a nagyon jól bemutatott kisvárosi létből kiszakadunk a szereplőkkel együtt, és egy lelki és kalandos roadtripre indulunk Finnországba. Ez a kiszakadás szükséges, ugyanis a mindennapokban bennragadt családtagoknak egy új helyzet az új kihívásokkal talán végre megoldást adhat a belső lelki harcokra.
És nekünk is segíthet a regény abban, hogy egy kicsit mélyebbre nézzünk és reflektáljunk önmagunkra, családunkra és az életünkre.