„Könnyű ítélni a felületesnek ,/ De mily nehéz, ki a szívet kutatja.”

L. Kiss Ibolya – a pszichiáter író   Manapság úgy tűnik, a nőket semmi sem gátolja abban, hogy írjanak, és műveik az irodalom részévé váljanak. Ennek ellenére még mindig nagyon ritkán és kevés névvel találkozunk a lexikonokban, irodalomtörténeti művekben, nem beszélve a tankönyvekről és magáról a tananyagról.           A szűkebb régiónkban élt és alkotott női szerzőkre ez fokozottan igaz.[…]

Nőképek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomban: Szuchich Mária és Ordódy Katalin

Bolemant Lilla Rész a részben Tanulmányomban olyan feladatra vállalkozom, amely több szempontból is a kritika tárgya lehet. Nőírók műveivel foglalkozom egy kis irodalom kis részében. Egy nemzetiségi szempontból kisebbséginek tekintett, és önmagát is sokáig (esetenként máig) kisebbséginek tekintő irodalomról van szó, amelynek a létét is többször kétségbe vonták már kialakulásától, 1919-től, a trianoni határváltozásoktól kezdve[…]

Nőirodalom és nemzeti identitás?

Az irodalmi folyamatoknak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez[…]