fbpx

Mikáči Mirella: Gondolatok egy jó beszélgetés után

Elmélkedések a A gödörember és a szerelemgyerekek-ről December elsején mutattuk be Vanda Rozenbergová Muž z jamy, deti z lásky című regényének magyar fordítását a somorjai Zalabai Zsigmond könyvtárban. A könyvet Boda Bianka fordította le és a Womanpress Kiadó adta ki. A könyvbemutatón csak a fordítóval volt lehetőségem beszélgetni, de így nagyobb teret kaptunk a könyv[…]

Kisvárosi ez+az – hogyan látja a szerző és szerkesztője ugyanazt a könyvet?

Mit kell tudni a szerzőről, a műről? Egy könyv szerkesztése közben magában a szerkesztőben is felmerülnek további kérdések, amelyeket a nyomdai megjelenés után ez alkalommal lehetősége is volt feltenni. november 27-én a dunaszerdahelyi NFG Klubban Kulcsár Gábor, a kötet szerkesztője faggatta a szerzőt, Rajczi Adriennt. KG: Kérlek, mesélj egy kicsit magadról! Mit érdemes tudni rólad?[…]

„A kötet kézzel fogható rész, ami itt marad belőlem”

A WomanPress kiadó gondozásában megjelent Tükröm leszel c. verseskötet Süll Mária emlékeit, benyomásait, érzéseit, gondolatait gyűjti egy kiadványba. A lírai hangvételű alkotások olyan pillanatok lenyomatai, amelyek többet sejtetnek a jelennél. (Ízelítőként pódiumbeszélgetésünk írott kivonatát tesszük elérhetővé érdeklődő olvasóink, követőink számára.) Tükröm leszel címet viseli a az különleges verseskötet, amelyet mai vendégem, Süll Mária írt. Olvasóként[…]

Bolemant Lilla: L. Kiss Ibolya munkássága

Két nemzet között[1] L. Kiss Ibolya[2] Nők egy kis irodalomban A női írók, és e csoporton belül is a (cseh)szlovákiai magyar kisebbségi irodalomba sorolt női írói műveinek kutatása egy szinte láthatatlan csoport újrafelfedezését is jelenti. Eddigi és jelen kutatásaim[3] célja, hogy hozzájáruljak egy elfeledett kisebbségi női irodalmi hagyomány feltárásához, amely az egész magyar irodalmon belüli[…]

szenes piroska csillag a homlokán

Csillag a homlokán

A női szerencsepróba Szenes Piroska regényében Szenes Piroska Erdélyben, Marosszalatnán (Slatina de Mures) született 1889-ben. Gyermekkorát Léván (Szlovákiában) töltötte. Az 1920-as években Budapesten orvostanhallgatóként ismerkedett meg a Nyugat munkatársaival, ekkor kötött barátságot Ignotusszal, Babitscsal és Török Sophieval. 1927-ben a Nyugat pályázatára beküldött Egy rongyos ifjúság című írása díjat nyert. Ezután a Nyugatban rendszeresen közölték írásait,[…]

ordódy katalin

Ordódy Katalin és a női irodalomi hagyomány

2018. február 22-én emlékeztünk Ordódy Katalin születésének századik évfordulójára. Azaz emlékeztünk volna, ha nem esett volna ki az irodalmi emlékezetből, mint annyi más női szerző. Pedig Ordódy 1989 után is alkotott. Az 1950-es évektől sikeres szerzőnek számított, könyvei kelendőek voltak a piacon, és a kritika is nagyrészt kedvezően fogadta őket. A kilencvenes években az Új[…]

l. kiss ibolya

„Könnyű ítélni a felületesnek ,/ De mily nehéz, ki a szívet kutatja.” – L. Kiss Ibolya

L. Kiss Ibolya – a pszichiáter író Manapság úgy tűnik, a nőket semmi sem gátolja abban, hogy írjanak, műveik az irodalom részévé váljanak. Ennek ellenére még mindig nagyon ritkán és kevés névvel találkozunk a lexikonokban, irodalomtörténeti művekben, nem beszélve a tankönyvekről és magáról a tananyagról.  A szűkebb régiónkban élt és alkotott női szerzőkre ez fokozottan[…]

(cseh)szlovákiai magyar irodalom szucsich mária

A (cseh)szlovákiai magyar irodalom nőalakjai

Rész a részben Tanulmányomban olyan feladatra vállalkozom, amely több szempontból is a kritika tárgya lehet. Nőírók műveivel foglalkozom egy kis irodalom kis részében. Egy nemzetiségi szempontból kisebbséginek tekintett, és önmagát is sokáig (esetenként máig) kisebbséginek tekintő irodalomról van szó, amelynek a létét is többször kétségbe vonták már kialakulásától, 1919-től, a trianoni határváltozásoktól kezdve napjainkig. A[…]

olvasás könyv természet nyugalom

Nők, irodalom és nemzeti identitás?

Az irodalom folyamatainak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez[…]